Nem tudtam, mit csináljak? Akkora nagy rettegéssel töltött el, ami tegnap történt. Hogy egy férj szavakkal veri a feleségét. Rossz volt nézni is, hallgatni is. Szörnyen nagy félelem keletkezett bennem, hiszen majdnem jártam ezzel a pasival. és hogy viselkedne velem, ha azzal a nővel ilyen kegyetlen, aki két gyermeket szült neki? Hajszál hívján elkerültem, hogy egy őrült legyen a párom.
Meg az a lakás is! Sosem fogják tudni rendes áron eladni. Minden szotyog a mocsokban, minden esik szanaszét, koszosak a falak, a függönyök, szétesnek az ágyak, lepukkant a parketta, kupleráj van a polcokon. Megrémisztett, hogy így él egy férfi és egy nő. Azt képzeltem, ha van egy férfi a háznál, akkor legalább a falakat lefesti. és a vécé? Brrr. Nem égett a villany. Gondolom már 5 éve. és ocsmány szaga volt a kagylónak. Találtam a földön valami vegyszert. Öntöttem bele egy kört. Harpic vagy mi? Itthon Domestost használok. Fúj, tényleg retkes volt a vécé, mint amihez már minimum 2 éve nem értek hozzá takarítási célzattal. Ki kellett menni kezet mosni a fürdőszobába, ahol csak hideg víz volt a csapban. De a pirinyó főző helysiégben is csak hideg víz volt a csapban.
Á, igazából minden szar volt. és szerintem ez a pasi nem is fest. Nem csinál semmit. Csak dumál, nagy a szája. Kint van ugyanaz a 15 képe már száz éve és nem csinál semmi újat. Most adtam neki egy ötletet, nem tudom, kivitelezi-e? De nagyon tetszett neki. Remélem, energiát ad neki, hogy kirúgtam. vagyis még nem is voltam egyértelmű, mert gondoltam hajnali 3-kor egy idegen lakásban nem veretem meg magam.
Csak azt kértem tőle, hogy lépjen hátra hármat, vissza a lakásába és hagyjon békén és ne kövessen! Maradjon ott!
Erre ő azt mondta: - De veled akarok menni.
Erre én: - TE. TE akarsz. (Majd kijelentettem) - Én viszont egy másik ember vagyok. és ÉN azt akarom, hogy ne gyere velem, maradj itthon és az ÉN akaratom is számít! Ez pedig az, hogy hagyjál békében elmenni.
Most, hogy itthon vagyok arra gondoltam, milyen undorító az, ha emberek büdösben, mocsokban élnek, pedig mind a kettő tanult, kulturált ember. és emiatt össze bírtam vakarni magam és elkezdtem takarítani. Igaz, csak a kisfiam szobájában, mert mindig azt akarom, hogy elsőként neki legyen jó. Közben kicsit én is pucoltam vécét és fürdőszobai csapot. Ezenkívül kimostam 3 farmert. (Jaj, ezekről is tudnék egy külön regényt írni.)
A kisfiamnál az volt az első pont, hogy lepakoltam 2 tonna cuccot az asztaláról. Ebben volt sok olyan, ami egyáltalán nem tartozik oda. Halogén fénycső, locsoló kanna (nincs is egyetlen virágunk sem).
Aztán szépen letörölgettem ról a port valami általános ápolószeres vízzel, hogy finom illata is legyen.
Találtam az asztala alatt egy zacskó szőlőt. Valószínűleg 1 hónapja tehette oda, amikor kapta a nagypapájától, vidékről. Felismerhetetlen volt. Csak egy nagy, vizes penész volt. Amikor kinyitottam a zacskót mérgelődő muslicák csapata szállt fel szédültem. Vége a bulinak, fiúk - szóltam nekik, aztán levittem őket a nagy szemetes kukába.
Nem mondhatok a fiamra semmi rosszat, mivel tegnap is találtam egy szatyrot, azt pedig én tettem le a földre hajdanán. Abból pedig lehelet finom, zöld "pára"felhő szállt fel. Pára = penész. Emlékszem még rá. Az egy kiló őszibarack volt.
Mindkettőnek az volt a baja, hogy totál éretlen volt. Szép, de savanyú és pihentetni akartuk őket, amíg beérnek, de aztán valahogy elfelejtődtek.
Ha nem lennék álmos, nekiállnék az én szobámnak is, de túl fáradt vagyok.
Mit csináltam ma és tegnap: színes mosás és teregetés, hajmosás, pihétlenítés, köröm lakkozás.
Ma pedig: farmermosás, gyerek szoba rendberakása és pár ruha összeválogatása rászoruló gyermekeknek. Holnap elviszem.
Hiányzik még: fehér ruhák mosása, mosogatás, rendrakás a konyhában is.
De amit még megtettem: kimostam a kisfiam torna felszerelését és tettem be hozzá melegítőt is. Igaz, nem nagyon jók, mert a nadrág az enyém, én is kaptam valahonnan használtan (de a kisfiam popsija sokkal kisebb). A felsőt is second hand kaptam. De nem akarom, hogy fázzon és nincs pénzünk ennyi ruhára. Persze elraktározom a memóriámba és ha lehet: majd szerzek valahogy. Pl. turkálóból vagy más olcsó helyről. Kivéve, ha nem zavarja, hogy lóg rajta a gatya. Amúgy jó minőségű cucc. Valami Lotto márkájú, csak hát férfi méret és nem XS-es fiú.
Nem akarok elégedetlenkedni. Tegnap óta nagyon boldog vagyok, hogy nem kell olyan férfivel élnem, aki bánt. Ehhez képest minden jöhet: a nyomor, szegénység, bármi, csak ne kelljen bántalmazóval élnem.
Na, most alszom egyet. Azt hiszem, ezt hívják úgy, hogy koldus oldalas: amikor éhes vagy, de nincs kajád és inkább alszol egy nagyot. De mondom ez sem baj, mert ettem háztartási kekszet és ez jobb, mint bármilyen pörkölt egy barom-állat társaságában.
