Emlékszem, hogy ismerkedtem meg Árpival. Szóval az úgy volt, hogy a válásom után még azt képzeltem, hogy hamarosan találok valakit, aki szeretni fog és akivel boldogan élünk, míg meg nem halunk. Tele voltam reménykedéssel és lendülettel. Azt gondoltam, ez is egy probléma, aminek van eleje, van vége és én meg tudom oldani.
Akkoriban mindig úgy indultam el bulizni, hogy teljesen egyedül. Tehát nem vittem semmiféle barátnőmet, mert tudtam, hogy akkor nem bírok bepasizni. Mivel valamiért biztos nyafogni fog, hogy fázik vagy melege van, vagy éhes, vagy elhagyta a cipőjét. Úgyhogy felöltöztem csinosba: miniszoknya, elegáns blézer és elmentem a Bankár Mulató megnyitójára (Olof Pálma sétány 1.). Előtte még sosem jártam ott.
Nézegettem a fiúkat. Egyszercsak megláttam egy gyönyörűt, aki a pultnál támaszkodott (háttal a pultnak, a közönséget szemlélve). Nagyon szép feje volt, nagyon szép teste volt és óriási szempillái. Odementem hozzá és azt kérdeztem:
- Te is bankár vagy?
Mire ő:
- Ááááá, éééén tulajdonképpen nem. Hanem biztosítónál dolgozom. Mit iszol?
- Egy Fantát.
- Tényleg nem kérsz mást? Valami bort? Valamit?
Mondtam, hogy nem.
Kedves volt, hogy meghívott. Nem akartam levenni.
Szóval összeismerkedtünk, de nem bírtam megvárni, mire végez, mert a barátjával ment és még sok más helyet is megnéztek. De telefonszámot cseréltünk és rengeteget sms-eztünk és végül hajnali 4-kor azt írta, hogy szívesen feljönne hozzám, de addigra sajnos én már lenémítottam a mobilom és szunyáltam.
De aztán más napokon elkezdett hozzám feljárogatni, amikor valami miatt nem volt itthon a kisfiam, és én hulla szerelmes lettem belé. Már két éve elvált nő voltam és úgy éreztem, megtaláltam az igazit. Az volt csak a furcsa, hogy reggel 9 előtt és este 6 után nem bírtam soha felhívni. Ki volt kapcsolva. Nem értettem, miért van ez így? Aztán az is feltűnt, hogy mindig nagyon szuperül össze vannak válogatva a ruhái. Tehát, ha sötétkék öltönyt vett fel, akkor világoskék ingje, sötétkék zoknija és sötétkék vagy fekete cipője volt hozzá. Ha sötétbarna öltönyben jött, akkor krém színű ingje volt, sötétbarna zoknival, barna cipővel. Ha sötétszürke öltönye volt, akkor is minden harmonizált vele színben. És ő nem nézett ki olyan piperkőcnek, aki ezzel foglalkozik, aki ad az ilyesmire. Emiatt megkérdeztem tőle:
- Nem vagy te véletlenül nős?
De mindig kitérő választ adott. Azonban ez engem nagyon zavart, mert gyűlöltem azokat a férjeket, akik megcsalták a nejüket és szolidaritást éreztem a felesége iránt.
Amíg (emiatt) kirúgtam még volt egy jelenet: Mindig nagyon rohant, de akkor épp bement a fürdőszobámba és észrevette, hogy a kád és környéke tele van műanyag dinoszauruszokkal. Erre megkérdezte tőlem:
- Nincs neked véletlenül gyereked? Mire én is kitérő választ adtam.
De később, amikor szakítottam vele, sok mindent meséltem neki a kisfiamról.
Eltelt pár év, amikor kiderült, hogy ő amikor velem járt, akkor 4 hónapos terhes volt a neje az első gyerekükkel. Nem is így volt, hanem egyszer csak felhívott, hogy most születik meg a kisfia és nem baj-e, ha az enyémről nevezi el? Ez azt jelenti, hogy az enyémnek két keresztnevet adtam: Péter Pál; és Árpi az ő első fiát Péternek nevezte el, a másodikat Pálnak.
Azóta már eltelt újabb 5 év és kiderültek újabb nőügyei, szóval most már el is vált. Örülök, hogy nem miattam. Azóta azt is megtudtam, hogy államtitkár és jártam a hatalmas, őrült nagy házában. Ez a sajátja, amiben nem a feleségével él.
